2010. szeptember 15., szerda

El Camino

Mostanában csak ritkán készítek magamnak is valamit, de most kivételt tettem. Ez a kagylós lánc az enyém. Évfordulós alkalomból készült: tegnap volt pontosan egy éve, hogy hazaérkeztünk az El Camino-ról. A kagylót a világ végén, Finisterre-n találtam az óceán partján, de egy éve csak várta, hogy készüljön belőle valami.
Ahogy eszembe jutott, hogy már egy év eltelt, elgondolkoztam, mit is tanított nekem ez az út. Az akarat erejéről, álmokról, utakról. Hogy sokszor milyen kevés is elég a boldogsághoz - egy pohár friss víz, meleg étel, egy ágy, ahol álomra hajthatjuk a fejünket - és mégis általában csak elégedetlenkedünk. Hogy milyen hálát érezni, amit a szürke hétköznapokban elfelejtünk.
Most már velem lehet ez a kagyló és emlékeztethet a mindennapokban, hogy lassítsak, és figyeljek a körülettem lévő csodálatos világra, és legyek hálás minden apró jó dologért.



1 megjegyzés:

Vera Násfa írta...

Minden soroddal egyet értek, és egyszerű, de még is szép, tökéletes ékszert készítettél az évforduló tiszteletére! Amilyen az út is lehetett...