Fáradtan, de élményekkel teli tértem haza az első vásáromról.
Bár már tudtam egy ideje, hogy mikor megyek, és készültem is folyamatosan, szombaton hihetetlen mennyiségű elintéznivalóm volt még. És persze még reggel is pakoltam egy kis ezt meg egy kis azt. Itt jött az első tanulság: érdemes írni egy listát arról, mit akarok vinni és akkor talán nem marad otthon semmi. Például a fényképezőgép - így most csak béna telefonos fotóm van... Még jó hogy lesz ezen a héten is!
Aztán nem árt, ha van az embernél néhány kapocs, szerelőpálca is, ha esetleg valamit gyorsan át kellene alakítani kérésre.
Ezen kívül legközelebb viszek valami alkotni valót, mert volt olyan időszak, 2 óra után, amikor alig volt valaki, és ilyenkor nyugodtan lehetne dolgozni valamin. És ez akár figyelemfelkeltő is lehetne.
És megint kiderült milyen kicsi a világ: 2 asztalra tőlem ismét egy volt iskolatársba botlottam: Lenke csodás ruhákat tervez, nézzétek meg!
Ja és külön köszönet illeti a páromat, aki hihetetlen türelemmel segített a készülődésben, cipekedésben és kaja szerzésben és végig velem volt!
Összefoglalva elmondhatom, hogy pozitív élmény volt az első vásár, és még anyagilag sem volt bukás :)
Köszönöm mindenkinek, aki eljött, vásárolt! Remélem most vasárnap is sok ismerős arcot láthatok!
1 megjegyzés:
Gratulálok!:-D ezt jó volt olvasni (sok hasonlóságot véltem felfedezni benne magamról)
Megjegyzés küldése